Hamarosan karácsonyi és újévi hangulat uralkodik majd az utcákon és az otthonokban. Fényben úszó füzérek, meleg családi körben töltött esték és finom ételek – mindez az ünnepek szokásos jellemzői a világ legtöbb országában. Ezenkívül azonban különféle hagyományok és szokások is léteznek, amelyek eltérőek lehetnek. Hogyan készülnek a téli ünnepekre és hogyan ünneplik azokat Oroszországban és Magyarországon, és mik a közös vonásai ebben a két országban? Ezt most áttekintjük a HEPA Magyar Exportügynökség Moszkvai Partnerirodája képviselőivel együtt.
Meghitt Karácsony – nyugati és keleti keresztényeknél
A keresztény hívők egyik fő ünnepe a Karácsony. A nyugati keresztények december 24-ről december 25-re virradó éjszakán ünneplik a Karácsonyt. A felkészülés a nagy ünnepre a szigorú adventi böjttel kezdődik. Az utcákon megjelennek az ünnepi díszek, a fő tereken pedig adventi vásárokat rendeznek.
Advent közepére – december 13-re – esik a Luca-nap, amelyikhez különféle hiedelmek fűződtek. Például, egykor Luca napján a lányok megtudhatták jövendőbelijük nevét olyan módon, hogy papírcetlikre férfineveket írtak fel, összetekerték azokat és gombócba gyúrták. A gombócokat forrásban lévő vízzel telt fazékba dobták. Az első gombóc, amelyik feljött a felszínre, a leendő férj nevét tartalmazta.
A karácsony családi ünnep, ezért december 24-én a szórakozóhelyek délután zárva vannak. Az ünnepig maradt időt a magyarok családjukkal töltik, feldíszítik a karácsonyfát – előre ezt nem szokás megtenni. A hagyomány szerint, a karácsony előtti napon mind az ortodox, mind a katolikus hívők nem fogyasztanak ételt Szentestéig, de ezt nem mindenki tartja be.
Szenteste a magyarok böjtös ételeket tálalnak az asztalra. Hagyományosan pontyot fogyasztanak. Érdekes régi szokás szerint ha a ponty pikkelyeit – a halpénzt – pénztárcába teszik, akkor ez pénzt hoz a házhoz. A vacsora és az ajándékok átnyújtását követően megszólal a harang, sokan templomba mennek. Reggelre pedig vége a böjtnek, szabad a hús fogyasztása.
Érdekes magyar hagyomány a bábtáncoltató betlehemezés. Némely falvakban pedig kántálást lehet hallani – az emberek csoportosan házról házra járva verseket szavalnak és énekelnek. A kántálókat a házigazdának illik megajándékozni vagy megvendégelni az asztalnál.
A régi Julianus-naptár szerint az ortodox Karácsony szintén december 25-re esett. Azonban a Gergely-naptárra való áttérést követően a Karácsonyt január 6-ról január 7-re virradó éjjel ünneplik. A karácsonyi böjt november 28-án kezdődik és szentestéig tart. Éjfélkor a templomokban istentisztelet kezdődik, amelyen sok hívő megjelenik.
A Szvjatki idején, vagyis január 7-től január 18-ig, azaz Karácsony napjától Vízkeresztig terjedő időszakban Oroszországban szokás volt vendégségbe járni és kántálni. Ebben az időszakban néhol hagyományosan népszerű volt a jóslás, például, a lányok jövendőbeli jegyeséről. A lányok éjfélkor kimentek az útkereszteződésre és hallgatták, mi hallatszik a környékről: a vidém nevetés lakodalmat ígért, a sírás pedig azt, hogy egyhamar nem számÍthat házasságra. Azonkívül elterjedt volt a tükrös, cérnás, gyufás stb. jóslás is.
Fényes Újév – magyar és orosz
Mind Magyarországon, mind Oroszországban az új év beköszöntését általában vidáman és nagy zajjal ünneplik. Érdekes, hogy Magyarországon nem csak egyszerűen nagy zajt csapnak, hanem kürtöket, dudákat is használnak. Ez az ősi hagyomány onnan ered, hogy a régi időkben azt hitték, hogy a lárma elriasztja a gonosz szellemeket. Természetesen, mindkét országban az ünnep nem képzelhető el vásárok és tűzijáték nélkül.
Sok magyar családban különleges ünnepi ételeket tálalnak. Hagyományosan az asztalra sült malac kerül, amelynek meg kell csavani a farkát – ez szerencsét hoz. Ugyanakkor nem szokás halat vagy szárnyast enni, mert azt tartják, hogy így a boldogság elúszhat vagy elrepülhet. Oroszországban a fő ünnepi ital a pezsgő, míg Magyarországon sokan inkább a hagyományos krampampulit részesítik előnyben, amely rumból, fekete teából, édes borból, gyümölcsökből és fűszerekből készül.
Forrás: www.globalmsk.ru