A magyar borászatról és annak jellemzőiről szóló cikksorozatunk harmadik részében kitérünk néhány magyar borvidékre. Amint előző publikációinkban említttük, Magyarországon jelenleg 22 borvidék található, amelyek nagyobb borrégiókhoz tartoznak. Mai cikkünkben néhány további, Magyarországon és Európában jól ismert és népszerűségnek örvendő borvidéket mutatunk be. A Dél-Pannon borrégió bemutatásával kezdjük.
Leginkább erős vörösborairól ismert. Az alábbi négy borvidéket foglalja magában.
Villanyt gyakran magyar Toszkánaként emlegetik. A borvidék a testes vörösborok iránti nagy keresletnek köszönheti felemelkedését. Villányt a világ egyik olyan területének tartják, amelyik a legjobban megfelel a cabernet franc termesztésének.
Szekszárd – Egerhez hasonlóan – bikavéréről híres. A szőlőfajták hasonló összetétele ellenére a két vidék borainak stílusa nagyon különböző, hiszen Szekszárd jóval délebbre fekszik. El kell ismerni, hogy a szekszárdi borvidék technikai szempontból jóval előrehaladottabb, mint Eger: vonatkozik ez mind a folyamatosan fejlődő helyi szabályozásra, mind a marketingre.
Pécs meghúzódik nevesebb szomszédjai árnyékában, de az utóbbi időben itt meglehetősen élénk fejlődés figyelhető meg. Itt található a szőlőtermesztés egyik kulcsfontosságú kutatóintézete is, amelyik ritka fajták nagy gyűjteményével büszkélkedhet.
Tolna egykor a Szekszárdi borvidék része volt. Kiválása után a bortermelők számára sokkal nehezebb lett a borok piaci pozicionálása, ezért napjiankban a helyi szőlő nagy részét más vidékekre exportálják. Ennek ellenére ezen a vidéken számos kiemelkedő gazdaság található, mint például a Tűzkő, amely az Antinori márkik birodalmának részét alkotja.
A következő régió, amelyet érdemes figyelembe venni minden bortisztelőnek, a Dunai borrégió.
Itt állítják elő a magyar bor össztermésének mintegy a felét, sőt, a szocializmus időszakában a termelés a mai mennyiség többszörösét tette ki.
A régión belül három borvidéket különböztetnek meg: a Kunságit (az ország legnagyobb régiója), a Csongrádit és a Hajós-Bajait. A Kunsági borvidék felvirágzása a 19. század végén következett be, mivel a helyi homokos talaj akadályozta a filoxéra – a szőlő egyik legveszélyesebb kártevőjének – terjedését. Bár a vidék neve még manapság is a nagyüzemi termeléssel és olcsó tömegborok előállításával hozható összefüggésbe, de az éremnek van más oldala is. A borturistáknak erősen ajánlott felkeresni Hajóst és Monort, ahol kb. 1200, illetve 960 borpince található. Emellett a vidéken vannak olyan közép méretű gazdaságok is, amelyek minőségi borok előállítására szakosotak, ilyen például a Frittmann testvérek soltvadkerti borászata.
Szergej Szmolin anyagai alapján: https://swn.ru
Az alábbi anyagok alapján: https://swn.ru/articles/vina-vengrii, a szerző személyes engedélye is rendelkezésre áll a részleges másoláshoz.